A KPMG Energetikai és Közüzemi Hírlevelében szakértői anyagokat, rövid elemzéseket és iparági információkat osztunk meg. 

2024 Q1 kiemelt eseménye – szakmai vélemény

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula Von der Leyen, közel öt éve, 2019 júliusában mutatta be az európai zöld megállapodás tervezetét (European Green Deal), amely 2021/1119. számú EU rendeletként hatályba is lépett. A csomag fő célja az volt, hogy kiegészítsék a meglévő 2030-ra szóló éghajlat- és energiapolitikai keretrendszert azzal, hogy meghatározzák a 2050-ig tartó hosszú távú előrehaladási irányt, és jogilag kötelező erejű kötelezettséggé alakítsák azt a politikai kötelezettségvállalást, miszerint a tagállamok 2050-ig elérik a klímasemlegességi céljaikat.

A klímatörvény az EU 2030-as szén-dioxid-csökkentési célját 40%-ról az üvegházhatású gázok kibocsátásának ambiciózusabb, 55%-os csökkentésére emelte az 1990-es szinthez képest. Az EU egy nyomon követési és jelentéstételi rendszert is bevezetett annak biztosítására, hogy a tagállamok igazodjanak e célkitűzésekhez, amely a Juncker-féle Európai Bizottság által a 2018/1999-es rendeletben bevezetett nemzeti energia- és éghajlati tervek mechanizmusára épül. A részletesebb szabályozásokat a Fit for 55, később a RePowerEU csomagok tartalmazták 2021-ben és 2022-ben.

Az Európai Unióban az elmúlt években komoly erőfeszítések történtek a fentiekkel összhangban a fenntartható energiaforrásokra való áttérés érdekében, és ezeknek az erőfeszítéseknek már most láthatók az eredményei.

2023-ban az Európai Unió villamosenergia-termelésének több mint kétharmadát tették ki a tiszta energiaforrások, amely jelentős előrelépés az előző évekhez képest. Ez a változás részben a szél- és napenergia növekedésének, valamint a víz- és atomenergia-termelés bővülésének köszönhető. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a fogyasztás csökkenése is hozzájárult a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának mérséklődéséhez. A szénerőművek termelése például jelentős mértékben csökkent, és már csak kis részét teszik ki az EU villamosenergia-mixének. Emellett a szén visszaesése nem vezetett a földgáz részarányának növekedéséhez, ami szintén érdekes tendencia. A megújuló energiák, mint például a szél- és napenergia, egyre nagyobb szerepet játszanak az energiaellátásban, és rekordmagas arányt képviselnek az EU villamos energiájában.

A szél- és napenergia az EU villamos energiájának 27%-át biztosította 2023-ban, ami jelentős ugrás az előző évi 23%-os arányhoz képest. Ezzel a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia aránya rekordmagasra, 44%-ra emelkedett, és az EU történetében először lépte át a 40%-os határt.

A szélenergia 2023-ban rekord mértékű, 55 TWh-s éves növekedést ért el az előző évhez képest, ami azt eredményezte, hogy az EU először termelt több villamos energiát szélből, mint földgázból, míg a szén esetében ez már másodszor fordult elő.

2024 egyébként meghatározó év lesz a tengeri szélenergia szempontjából, mivel rekordmennyiségű, tervezetten 50 GW tengeri szélerőműves kapacitást bocsátanak aukciókra.

A napenergiából származó villamosenergia-termelés 2023 során 36 TWh-val, 246 TWh-ra nőtt, ami az EU teljes villamosenergia-felhasználásának 9%-át teszi ki. 

Ha a teljes EU-s nézőpontot vizsgáljuk kijelenthető, hogy a nap- és a szélenergia meglehetősen jól kiegészíti egymást: télen kevesebb a napsütés, de ekkor szelesebb időjárás a nyári időszakokhoz képest.

Magyarországon a megújuló energiaforrásokból előállított energia részaránya a teljes bruttó villamosenergia-fogyasztáson belül 2010 és 2022 között közel duplájára nőtt, megközelítve a 16%-ot, ezáltal is igazodva az európai trendekhez.

Magyarország stratégiai célja, hogy a bruttó végső villamosenergia-fogyasztásban a megújuló források aránya 2030-ra 30%-ra emelkedjen.

A villamosenergia-szektor zöldítésének központi eleme a napelemes kapacitások bővítése, amely a NEKT 2023-as frissítése szerint 2030-ra elérheti akár a 12 GW-os szintet is. A magyar kormány ugyanezen az időtávon, a szükséges szabályozási módosításokkal, a jelenlegi kb. 300 MW-ról 1 GW-ra emelné a hazai szélenergia beépített kapacitást. A szélerőműves kapacitások telepítésével kapcsolatos jogi akadályokat a 2024. január 1-jétől hatályos új szélenergia törvény oldotta fel.

A villamosenergia-fogyasztás tekintetében Magyarországon is érvényesülnek a nemzetközi trendek: az elektrifikáció és az e-mobilitás térnyerésével jelentős új terhelés várható a hálózaton - 10 éven belül a MAVIR előrejelzése szerint az elektromos autók és kapcsolódó töltők, a hőszivattyúk és a klímák száma itthon is a többszörösére nő, mindemellett a közelmúltban bejelentett nagy autó- és akkumulátoripari beruházások egyre nagyobb energiaigénnyel jelentkeznek a hálózat irányába.

Összességében a jelenlegi bizottsági ciklus végéhez közeledve elmondható, hogy a Green Deal mélyen beépült az uniós jogba és politikába, amelynek a gyakorlati eredményei is látszanak már. Mindazonáltal a zöld megállapodás várhatóan tovább fejlődik, és a következő Bizottság továbbra is jelentős befolyással lesz ennek a kiemelt politikai kezdeményezésnek a kialakítására és sikerére.